Az elmúlt hetek
Barátainknak tegnap este sajnos haza kellett utazniuk, de rengeteg élmény, videóanyag és többezer fotó maradt utánuk emlékbe. Csaknem 3 hetet voltunk együtt, nehéz volt a búcsúzás :o(
Igyekeztünk minél aktívabb programokat szervezni, sokat kirándultunk, de így is azt érzem, hogy kevés volt, szinte semmit sem láttak (na nem mintha mi így fél év távlatából akkora tapasztalattal rendelkeznénk)
Fürödtünk a tengerben, etettünk kengurukat, vadon élő papagájokat, több állatkertben is voltunk, meg múzeumokban; többször is voltunk a city-ben, de jártunk vidéki városokban, nemzeti parkokban is, voltunk páfrányerdőben is.
Voltak izgalmak is, például amikor Márkot és barátainkat Cape Schanck-nél csaknem lemosta a sziklákról egyetlen, a korábbiaknál kb. 30x nagyobb, 2 méteres megahullám (ez mellesleg épp a földrengés időpontjában volt) Egyik este meg például egy őrült ausztrál fickót mentettek ki a fiúk a hideg vízből Geelong-ban, aki ott ugrott a vízbe, ahol nem kellett volna és sehol sem tudott kimászni.
Aztán, abban a kiváltságban részesültünk, hogy simogathattunk igazi dingókat... A Healesville Sanctuary-ben voltunk, és a dingók kifutójában észrevettünk egy kígyót ("copperhead" márkájú volt, mint később kiderült, ami biza mérges) Szóltunk a gondozónak, aki azonnal hívta rádión a hüllősöket, akiknek aztán sikerült is befogni a kígyót. Hálából mindannyiunkat (összesen 8-an voltunk!) bekísértek belülre, a dingókifutóba és beengedtek hozzánk 2 dingót, akiket meg lehetett simiznünk... :o))
Annyi fotó készült, hogy lehetetlenség lenne feltenni őket a blogra, de azért egy rövid kis összeállítást csináltunk Nektek! Szuper 2,5 hét volt, már most hiányoztok, Milunak is!
Igyekeztünk minél aktívabb programokat szervezni, sokat kirándultunk, de így is azt érzem, hogy kevés volt, szinte semmit sem láttak (na nem mintha mi így fél év távlatából akkora tapasztalattal rendelkeznénk)
Fürödtünk a tengerben, etettünk kengurukat, vadon élő papagájokat, több állatkertben is voltunk, meg múzeumokban; többször is voltunk a city-ben, de jártunk vidéki városokban, nemzeti parkokban is, voltunk páfrányerdőben is.
Voltak izgalmak is, például amikor Márkot és barátainkat Cape Schanck-nél csaknem lemosta a sziklákról egyetlen, a korábbiaknál kb. 30x nagyobb, 2 méteres megahullám (ez mellesleg épp a földrengés időpontjában volt) Egyik este meg például egy őrült ausztrál fickót mentettek ki a fiúk a hideg vízből Geelong-ban, aki ott ugrott a vízbe, ahol nem kellett volna és sehol sem tudott kimászni.
Aztán, abban a kiváltságban részesültünk, hogy simogathattunk igazi dingókat... A Healesville Sanctuary-ben voltunk, és a dingók kifutójában észrevettünk egy kígyót ("copperhead" márkájú volt, mint később kiderült, ami biza mérges) Szóltunk a gondozónak, aki azonnal hívta rádión a hüllősöket, akiknek aztán sikerült is befogni a kígyót. Hálából mindannyiunkat (összesen 8-an voltunk!) bekísértek belülre, a dingókifutóba és beengedtek hozzánk 2 dingót, akiket meg lehetett simiznünk... :o))
Annyi fotó készült, hogy lehetetlenség lenne feltenni őket a blogra, de azért egy rövid kis összeállítást csináltunk Nektek! Szuper 2,5 hét volt, már most hiányoztok, Milunak is!
Kedves barátnőm kisfiának, Leventének pedig ezúton is nagyon boldog 2. születésnapot kívánunk, Móniéknak pedig hatalmas gratula a friss SIR vízumukhoz!! :o)))