Ovi update

Kifejezetten szeretek oviba járni. És Milu is, egyre jobban :o) A második alkalom még rosszabb volt, mint az első (annak ellenére, hogy önkéntes voltam aznap és eleve ott maradtam), a harmadik alkalom viszont már tényleg jól sikerült. Egy-egy incidenst leszámítva, például amikor látványosan összeomlott, mert valaki megpróbálta elvenni tőle az adott játékot. Az énekek alatt továbbra sincs semmi, ami egy helyben tartaná, nyugodtan ülve a szőnyegen a többi gyerek mellett. Mindenki lelkesen énekli a "Bananas in pyjamas"-t, vagy valamelyik másik dalt (én egyébként nagyon élvezem, meg szeretném tanulni az összeset. Egyelőre csak az itsy-bitsy spidert tudom, és azt is kicsit máshogy ismertem), Milunak viszont ezek nem mondanak semmit, a többiekkel ellentétben ő nem ezeket hallgatta babakorától, úgyhogy egyelőre egyáltalán nem érdekli az egész (mondjuk amúgy sem az a dalolós fajta, utoljára kb. 2 éves korában tudtam rávenni, hogy az "elvitte a róka" c. éneknél legalább a sorok végeit ő  mondja)

De az esetek többségében szépen viselkedik az oviban, szívesen vesz részt minden kézműves foglalkozáson, és már beszél is a gyerekekhez (magyarul persze). Az óvónőnek a végén még pacsit is adott és "thank you"-val köszönte meg a kislabdát.

Az ovis-önkéntességgel az van, hogy a 2 óvónő nem elég a 19 gyerekre, a szabályok szerint még 2 önkéntes is kell ilyen létszámhoz, a csoportot csak így lehet fenntartani. Ha nincs önkéntes, és nem tudnak gyorsan más szülőt beszervezni, akkor aznap elmarad az ovis foglalkozás. A szülők előre be vannak osztva, tegnapra és múlt péntekre viszont csak egy szülő volt felírva a listára, úgyhogy rögtön beírtam magam én is. Az ovónők egyébként azt mondták, hogy kifejezetten javasolják, hogy min. az első pár alkalommal maradjak ott Milu mellett, amíg meg nem szokja. Ilyenkor igyekszem minél kevesebbet körülötte lenni, hosszabb időkre el is tűnök a képből. Van tennivaló bőven, úgyhogy ez nem nehéz.

Angolul nem beszélünk hozzá, pár szót tanítottunk csak meg neki. Inkább vettünk pár mese dvd-t, meg több barátunktól is kaptunk még pár tuti mesét. Érdekes, hogy ezeknél a meséknél, amiket eleve angolul néz meg (fireman sam, bob the builder stb.) egy szót sem szól, lelkesen nézi, néha 2x is rögtön egymás után. Azoknál a meséknél viszont, amiknél tudja, hogy van magyar szinkron, ott azonnal reklamál, ha angolra állítom, hogy "anya, így nem jó a hang" és ezeket nem is hajlandó angolul nézni.

Felteszek pár tegnapi ovis képet. Tegnap "cooking" témában voltak foglalkozások, mindegyik asztalnál mást lehetett csinálni.

Száradnak a gyerekek munkái (itt rögtön elöl ez a muffinpapíros alkotás Milué)

Az egyik asztalnál sütit csináltak: cornflakes olvasztott vajjal és mézzel kikeverve, aztán rendesen meg is sütötték! Milu teljesen odáig volt érte, az ovi után vagy fél óráig mutogatta az apjának, hogy ezt a sütit ő keverte és ő sütötte.

Minden gyerek segített kavarni, szép sorban. (zöld pólóban Bianca, a kedvenc kiscsajom a csoportban)

A rám vigyorgó kisfiú Xavier (ejtsd: zéviö), a magyar származású ikerpár egyik fele.

Békés tízóraizás (csak gyümölcs v. zöldség)

Szerdán csatlakoztam egy playgroup-hoz is, ami ugyanabban az épületben van, mint az ovi. Rengeteg játék van itt is, meg nagy kert homokozóval. Ugyanúgy sok gyerek között van Milu, gyakorolhatja a játékok megosztását - na és magát a szót, "to share", sokszor fogja ezt még hallani az óvónőktől is... Én meg ismerkedhetek ausztrál anyukákkal, ezáltal az angolt is gyakorolva :o) Nagyon kedvesen fogadtak, aranyosak voltak. A nevekkel még hadilábon állok... Van Rachel, Jennifer nevű anyuka, az ő nevüket nem nehéz megjegyezni, de jópár név teljesen idegen számomra és azonnal elfelejtem. Egyetlen kivétel van, ahol a gyerekek és az anya neve is azonnal rögzült bennem, na de annak oka van: az anyukát úgy hívják, hogy Fiona, az ikerlányai pedig Armani és Chanel... :oDD Igen, tök komoly. :o)

Voltunk a Melbourne Museum-ban is múlt hét vasárnap, fotók itt. Délutáni programnak szántuk, de kevés volt az idő még így is, hogy egészen zárásig maradtunk. Úgyhogy barátainkkal majd újra ellátogatunk oda valamikor, ezúttal hosszabb időre, hogy minden kiállítást meg tudjunk nézni.

Olyan jó, ma reggel indulnak Magyarországról és itteni idő szerint holnap este érkeznek. Már nagyon várjuk őket :o)