Lassan döcög tovább a szekér...

Jó rég nem jelentkeztünk. Április 21-én feladtuk Zolinak postán a szakmaelismertetéshez szükséges összes eredeti referencialevelet, az index és oklevél hitelesített másolatait, tanfolyamlátogatási bizonyítványokat, névjegykártyákat majdnem az összes cégtől ahol Márk eddig dolgozott stb. szóval csupa igen nehezen pótolható dolgot. Gyűrődésmentes mappában, buborékos borítékban, tökéletesen megcímezve és persze elsőbbségivel (összesen 3900 Ft-ért), hiszen nagyon fontos volt, hogy minél hamarabb kiérjen. Az elsőbbségi küldeményt elméletileg a világ összes postahivatala kiemelt figyelemmel kezeli, és Ausztráliába max 7-10 nap alatt kiér.

Amikor 10 nap után sem érkezett meg, kezdtünk kicsit nyugtalanok lenni, 2 hét után meg már nagyon idegesek voltunk. Már iszonyúan megbántuk, hogy a sima postára bízuk a feladatot, óriási hiba volt azt feltételezni róluk, hogy képesek időben kézbesíteni egy elsőbbségivel feladott, fontos dokumentumokat tartalmazó borítékot. A napok csak teltek, és a küldeménynek se híre se hamva; Zolival már szinte napi kapcsolatban voltunk.

Jövő hét hétfő volt előirányozva, hogy Márk újra meglátogatja a fősulit és újabb hiteles másolatokat kér (már az első alkalommal is csak kemény küzdelem árán sikerült megszerezni; bele sem mertünk gondolni, hogy viszonyulnak, ha elmondjuk, hogy akkor most még egyszer kérnénk ugyanazt, mert elveszett útközben...)

Tegnapelőtt (pénteken) reggel azonban nagyon jó hír fogadott minket: Zoli írt, hogy megérkezett végre a boríték! Kerek 21 napig volt úton... (no comment) Azt is írta, hogy valami harmadik országban is járhatott, mert szögletes pecsét is van rajta, márpedig a magyar és az ausztrál posta csak kereket használ. Hát igen, gondoltuk, hogy ilyesmi lehet, hogy mondjuk Brazíliát is útba ejti véletlenül, de a lényeg az, hogy egyáltalán MEGVAN! El sem tudom mondani, mekkora megkönnyebbülés.
Levelezek egy lánnyal (ők szintén családdal vágnak neki, 2 gyerekük van) és szinte egyszerre kezdtük a szakmaelismertetést, ők is ugyanazon a héten postázták mint mi, csak pár nappal előbb. Fontos különbség azonban, hogy ők DHL-lel adták fel, ami jóval drágább ugyan, de 3 (három!) nap alatt odaért a küldemény Adelaide-be és végig nyomon követhető volt. Mire a miénk egyáltalán kiért postán, addigra nekik már a szakmát is visszaigazolták!! Azért nagyon nem mindegy... Bőven megéri ezt a verziót választani, nekünk sajnos nem jutott eszünkbe, elkapkodtuk.

Zoli hamarosan beadja az anyagot az ACS-hez, és akkor azon izgulhatunk, hogy elfogadják-e a MODL-ös szakmát. Nagyon jó lenne, ha elfogadnák, mert akkor bőven meglennének a pontjaink akkor is, ha Márk nem érne el mindenből 6-ost az IELTS vizsgán. A nyelvvizsgát egyébként júliusra tervezzük, de mivel a British Councilnál megszűnik a tanfolyam lehetősége és a könyvtár is (júliustól már csak vizsgáztatni fognak), Márk elkezdett náluk egy IELTS-felkészítő tanfolyamot. Olyan 15-16-an vannak a csoportban, ami elég sok sajnos. Péntek esténként 17.30-20.40-ig és szombat délelőttönként 9.00-12.30-ig van a tanfolyam, 3 héten át, 44.000 Ft-ért, ami bizony igen drága, de biztosan hasznos lesz neki.

És ami a legjobb hír: máris van vevő a házunkra!! :o) Ráadásul az egyik legjobb barátaink veszik meg... :o)) Már kb. 1 hónapja szóltak, hogy átgondolták alaposan és ne áruljuk tovább, mert ők szeretnék megvenni. Tegnap is meglátogattak minket és most már a szülőket is elhozták, egyikük ügyvéd, ő fogja intézni az adásvételt. Nekik is nagyon tetszett. Júniusban tudják fizetni az első részletet, utána pedig annak függvényében, hogy mikor tudják eladni a házukat meg a lakásukat. Szerencsére mi még kb. 1 évig bőven ráérünk, a szerződést is így kötjük. Nekünk a lényeg, hogy tutira elmenjen a ház, ne az utolsó pillanatban kelljen idegeskedni. Az pedig külön öröm, hogy ők veszik meg és nem idegenek; tudjuk, hogy náluk nagyon jó kezekben lesz, és olyan gyönyörűvé fogják varázsolni a kertet is, hogy csak na. :o))